A válság a kockázati tőke szektort sem hagyta érintetlenül tavaly, azonban hatása csak korlátozottan érvényesült Kelet-Közép-Európában. A régióban a korábbi években felhalmozott, és be nem fektetett tőke hatására ugyanis nem volt érezhető komolyabb visszaesés. Szintén pozitív jel, hogy lezajlott a kedvezményes feltételekkel közösségi forrásokat kínáló Jeremie-programban résztvevő nyolc alapkezelő kiválasztása is.
Bár a válság az elmúlt évben nem kímélte a kockázati tőke piacot sem, a Kelet-Közép-Európában a korábbi években felhalmozott jelentős összegű, még be nem fektetett tőke (dry powder) folytán nem okozott olyan súlyos visszaesést, mint más piacokon.
Mindezzel együtt azonban a visszaesés nem kerülte el a kockázati- és magántőke-ipart sem: az ügyletek száma visszaesett, a befektetések finanszírozási struktúrájában a hitel részaránya csökkent, a portfolió cégekből történő kilépések (exit) pedig nehezebbé váltak.
„A banki finanszírozás visszaszorulása miatt helyzeti előnybe kerültek a térségbeli befektetésekre szakosodott alapok, azaz összességében a kockázati-, és magántőke-alapok szerepe felértékelődött. Mindez azt jelentette, hogy a tőkekihelyezés fázisában lévő alapok válogathatnak a hitel hiányában tőkére erősen rászoruló vállalkozásoktól érkező befektetési ajánlatok között.” – mondta Oláh László, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) elnöke, az egyesület, és a Portfolio.hu által közösen életre hívott „Kelet-közép-európai Vállalatfinanszírozási és Kockázati Tőke 2010” című konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.
A magyarországi vállalkozásokba befektetett kockázati-, és magántőke értéke az Európai Kockázati-, és Magántőke Egyesület (EVCA) március végi, előzetes adatai szerint 2009-ben 214 millió euróra esett vissza, a 2008-ban mért 477 millió euróról.
A befektetési ügyletek száma a 2008-ban regisztrált 25-ről 12 tranzakcióra csökkent tavaly. A befektetések átlagos értéke 2009-ben alig változott, azaz a 2007 óta mért, régiós szinten viszonylag magasnak számító 18 millió eurós értéken maradt.
A kockázati- és magántőke-alapok által világszerte gyűjtött friss tőke értéke 2009-ben még a felét sem érte el az egy évvel korábbinak, ezzel szemben a Magyarország iránt is érdeklődő alapok tőkegyűjtési kedve ugyanezen időszak alatt alig változott, így ennek mértéke elérte a 2008-as, kétmilliárd eurót.
A felmérések azt mutatták, hogy a válság hatására megváltozott a befektetők által favorizált alapok típusa is: a „megatranzakciókat” végrehajtó kivásárlási alapok helyett a nehéz helyzetű cégekbe fektető alapok, valamint a kisebb méretű kivásárlásokat tervezők váltak népszerűvé.
A középvállalati piac alsó szegmensében felvásárlásokat végző magántőke társaságok közül 2009-ben a Magyarországon is aktív Riverside teljesített kiemelkedően. A vállalat 1,17 milliárd dollár tőkét gyűjtött Riverside Capital Appreciation Fund V befektetési alapjába egy olyan évben, amikor a tőkegyűjtési mutatók 73%-kal zuhantak.
A kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére 6,5%-kal növelte portfóliójának értékét, 15 akvizíciót bonyolított le és 200 millió dollárt fektetett be. A Buyouts Magazine a Riverside-nak ítélte a 2009-es év kivásárló cége címet (Buyout Firm of the Year), az M&A Journal pedig a középvállalati piacon választotta az év magántőke vállalatának (Private Equity Firm of the Year, M&A Mid-Market Awards).
„A fentiek mellett mindenképpen bíztató jövőképet vázol fel a Jeremie-alapok elindulása, hiszen a program elindulásával az életük korai fázisában tartó cégekbe történő tőkebefektetés felfutása várható majd. Ennek keretén belül az alapkezelők 2013-ig összesen 31,5 milliárd forint értékű közösségi forrást helyezhetnek majd ki, melyhez az általuk magánszektorbeli befektetőktől összegyűjtött tőke további, több mint 15 milliárd forintot tesz majd ki várhatóan.” – mondta Oláh László.
