A 2010-es országgyűlési választások első körében megismert erőviszonyoknak megfelelően a második forduló nem tartogatott túlzott meglepetéseket, abban a tekintetben, hogy a Fidesz megkapta az ún. alkotmányozó többséget, azaz a képviselői mandátumok több mint 2/3-át.
Bár egy budapesti mandátum sorsára még csütörtökig várni kell, a jelenlegi hivatalos adatok szerint a Fidesz-KDNP a 386 fős országgyűlésben 262 mandátumhoz jutott, az MSZP 59 mandátumot, a Jobbik 47-t, míg az LMP 16 mandátumot szerzett a választásokon. A Fidesz-KDNP és a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártja által közösen indított jelöltek közül egy fő kapott mandátumot, míg a parlamentbe egy fő független jelölt is bejutott.
Ennek a felhatalmazásnak a birtokában tehát az új Fidesz-KDNP kormánynak lehetősége van olyan, a gazdaság szempontjából mélyreható reformokat véghezvinni, mint az adórendszer átalakítása, egyszerűsítése, az önkormányzati struktúra átkalibrálása az önkormányzatok feladatkörének újragondolásával, az oktatási rendszer hozzáigazítása a vállalati szektor igényeihez, vagy az egészségügyi rendszer megreformálása.
Hogyan reagálhat a piac?
Ahogy azt a választások első fordulóját követően kiadott villámhírünkben is jeleztük, a külföldi brókerházak és a nagyobb nemzetközi intézményi befektetők a választási kampány során több alkalommal is hangoztatták, hogy egy erős, biztos többséggel bíró új kormány felállását tartották a szavazás legpozitívabb lehetséges kimenetelének.
További konszenzus – részben a kormányt alakító Fidesz vezető gazdaságpolitikusaitól származó nyilatkozatok alapján – hogy az új kormány feltehetően már a megalakulását követően tárgyalásokba kezd a Nemzetközi Valutaalappal a korábbi hitelszerződésben foglalt kötelezettségekről, így például esetlegesen az idei költségvetési hiánycél megnöveléséről.
A piaci szereplők túlnyomó többségének véleménye az, hogy az IMF vezetése beleegyezhet a 2010-es hiánycél megemelésébe, cserébe viszont a fentebb említett szerkezeti reformok véghezvitelét várhatja el az új kormánytól. Várakozásaink szerint a piac ezt a szcenáriót fogja árazni a következő hetekben. (Itt megjegyeznénk, hogy a görög államadósság mizéria körüli hírek még mindig képesek felülírni minden egyéb piaci történést.)
A tőke- és pénzpiacokon eddig kedvezőek a visszajelzések. A magyar fizetőeszköz jelentősen erősödött ma reggelre mind az euróval, mind az amerikai dollárral szemben, az euró egysége már 262.08 forintba is került ma reggel, miközben múlt pénteken 265 forint körüli szinten is jegyezték az árfolyamot.
A Magyarország kockázat megítélését mutató ún. CDS felár eközben lényegében nem változott a pénteki állapotokhoz képes és továbbra is 185 bázisponton áll. A forinthoz hasonló pozitív reakciót mutat viszont a magyar részvénypiac: a BUX index fél órával a nyitást követően 1.8%-os pluszban van, ami jelentősen meghaladja a piaci átlagot.
Equilor vélemény
A befektetők várhatóan pozitívan értékelik majd a következő hetekben és hónapokban a Fidesz azon retorikáját, amely szerint a kormány a 2011-2013 közötti időszakban fokozatosan a régiós szintre csökkentené a vállalkozásokra és az élőmunkára kivetett adóterhet.
Az adócsökkentési terv jó eséllyel dinamizálhatja a gazdaságot, azonban az összkép csak akkor lehet teljes a piaci szereplők szemében, ha az adócsökkentésből fakadó kiesést az új kormány képes lesz akár a kiadások megkurtításával ellensúlyozni a büdzsében.
Az új kormány által követett gazdaságpolitika szempontjából kiemelten fontos lehet a Fidesz-KDNP miniszterelnök jelölje által ma 11:00-kor tartott nemzetközi sajtótájékoztató, amely akár újabb pozitív impulzust küldhet a piacra, amennyiben a piac ”visszahallja” a beszédben a szerkezeti reformok végrehajtására való hajlandóságot.
Összességében, bár a befektetők a választásokat megelőzően nagyjából már beárazták az erős felhatalmazású kormány létrejöttét, a kétharmados többség tegnapig nyitott volt. Ennek biztossá válásával a külföldi befektetők részéről komolyabb vételi érdeklődés bontakozhat ki az elkövetkező napokban a magyar tőkepiaci termékek iránt, hozzátéve, hogy az eurózóna perifériáján lévő tagállamok adósságválsága körüli aggodalmak bármikor képesek lehetnek ennek a magyar piaci eufóriának a mérséklésére.
