A közép- és kelet-európai régió olyan jelentős demográfiai változások elé néz a következő évtized során, amely komoly hatással lesz a régió kiskereskedelmi piacára. – derül ki a CB Richard Ellis (CBRE) legfrissebb, „Kiskereskedelmi demográfia: Probléma vagy lehetőség?” című kutatásából.
Nyugat-Európa nagy részéhez hasonlóan a legtöbb közép- és kelet-európai (KKE) ország is olyan hosszú távú demográfiai kihívások elé néz, mint a lakosság számának stagnálása vagy csökkenése, illetve elöregedése. A demográfiai változások hosszú távon lehetőségeket és kihívásokat is jelentenek azoknak, akik aktívak a régió piacán. Ám mivel a változások különböznek majd a régiók és az országok szintjén egyaránt, fontos, hogy az iparági szereplők megértsék, ezek a változások hogyan befolyásolják a régió egyes piacait annak érdekében, hogy kihasználhassák a lehetőségeket.
A KKE-i régióra ható demográfiai változások hasonlóak azokhoz, amelyek Nyugat-Európában mennek végbe, habár némely esetben még erőteljesebbek.
Jos Tromp, a CBRE kelet- és közép-európai kutatási vezetője kifejtette: „Bulgáriának, Ukrajnának, Oroszországnak és Romániának is mind jelentős népesség-csökkenéssel kell szembenéznie – az ENSZ előrejelzései szerint 2050-re több mint 15 százalékkal lesz kisebb a lélekszámuk. A népesség csökkenésének elsődleges oka a kivándorlás, a bevándorlás hiánya, illetve az alacsony születésszám és a szegényes közegészségügy. A nyugat-európaihoz hasonló belső migráció szintén változással bír a régiós demográfiára a közép- és kelet-európai térségben. A fővárosok és a nagy régiós központok képesek lesznek megtartani jelenlegi lakosságukat, hiszen vonzó munkahelyi és szabadidős lehetőségeket nyújtanak a fiataloknak, míg a vidéki és ipari központok sokkal nehezebb helyzetben lesznek.”
A kelet- és közép-európai kiskereskedelmi piacok az elmúlt évtizedben úgy fejlődtek, hogy nagyjából egyértelmű volt a korreláció a bevásárlóközpontok sűrűsége (ún. „provision rates”) és az egy főre jutó bruttó nemzeti termék között. Ez azt jelenti, hogy a közép-európai fővárosok és a nagy régiós központok jelenleg a legnagyobb kiskereskedelmi állomány sűrűséggel rendelkeznek a régióban, míg a fejletlenebb, zömmel lengyel és romániai régiók településein a legalacsonyabb ez a mutató. A 2000 után bekövetkezett gyors mennyiségi bővülés a régió kiskereskedelmi piacain növelte a versenyt.
Tromp szerint „ma már kevés érintetlen kiskereskedelmi piac akad a régióban, jelentős kihívások elé állítva a piacra most először belépő játékosokat.”
„A közép-kelet-európai kiskereskedelmi piac egésze sokkal érettebb, mint tíz évvel ezelőtt volt - sokkal kevesebb nyilvánvaló és elérhető lehetőséggel. A fővárosoknak jobb hosszú távú demográfiai kilátásai vannak, mint a legtöbb vidéki piacnak: a fogyasztói kiadások magasabbak és a fogyasztói bázis sokkal kifinomultabb – ez mind az új típusú kiskereskedelmi koncepciókat támogatja. A kisebb városok még rejtenek lehetőségeket, ám a helyi gazdaság, a demográfiai trendek és a létező kiskereskedelmi piac alapos felmérését igénylik.”
A régiót érzékenyen érintő gazdasági recesszió a piaci viszonyokat is jelentősen megváltoztatta. Jos Tromp szerint „A kiskereskedelmi piac továbbra is kínál lehetőségeket a befektetőknek, fejlesztőknek és a kereskedőknek a növekedésre. Az előző év azonban azt mutatta, hogy a terjeszkedésnek még kifinomultabbnak és kidolgozottabbnak kell lennie, hogy a legnagyobb hatást érje el, a projektek minősége pedig még jobban felértékelődik. Ahogy KKE populációja csökken és öregszik, a gazdasági és vásárlóerő-növekedés gyengülhet, és a fogyasztói magatartás átalakul – így a demográfiai változások egyre fontosabb szerephez juthatnak a kiskereskedelmi piacok elemzésénél.”
Magyarország a régió átlagához hasonló profilt mutat. “Habár hazánkban is okkal beszélünk a népesség elöregedése okozta problémákról, olyan demográfiai válsággal fenyegető népességcsökkenés, mint a tőlünk keletre-délkeletre látott, nem valószínű.” - tette hozzá Borbély Gábor, a CB Richard Ellis budapesti vezető elemzője. „Budapest régiója ma Magyarország egyetlen igazi gazdasági központja, ahol az ország lakosságának közel 30%-a összpontosul. Ez vonzza a fiatal és képzett munkaerőt, melynek beáramlása a népesség és vásárlóerő stabil növekedésének garanciája.”
