Nemzetközi és magyar gazdasági folyamatok
Közel másfél évvel a Lehman Brothers csődjét követően kijelenthető, hogy az államok és a jegybankok által beindított ”pénznyomda” megtette a hatását. A globális likviditásbőség nyomán a nemzetközi gazdasági folyamatok kedvező irányba indultak el. Egyrészt a pénzpiaci válság során legyengült pénzügyi szektor tőkésítettsége és likviditása stabillá vált, másrészt a kormányzatok fogyasztást ösztönző stratégiája (pl. roncsprémium program) is beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.
A lakossági fogyasztás tartós fellendülése ugyanakkor még várat magára. Amit most láthatunk globálisan, az a vállalati szektor pozitív jövőképére épülő törékeny kártyavár. A legjobb példát erre az amerikai gazdaság 2009-es negyedik negyedévi teljesítménye szolgáltatta, amikor az Egyesült Államok gazdasága 5,6%-kal bővült éves szinten, ami bő hat éves rekordnak számít. Mindeközben ugyanebben a negyedévben a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma az USA-ban átlagosan 90 ezer fővel csökkent havi szinten. Hogy lehetséges, hogy a növekvő munkanélküliek száma mellett hat éves ütemben fejlődik a világ legnagyobb gazdasága?
A vállalatok a gazdasági kilábalásra, ebből következőleg a fogyasztás felfutására spekulálva elkezdték feltölteni a készleteiket, ami óriási megrendelés-állományt eredményezett. Azaz fenntartható növekedésről egyáltalán nem, viszont egy ciklikus fellendülésről mindenképpen beszélhetünk az USA esetében. Ezt a ciklikus növekedési teóriát támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban a Fed többször is kihangsúlyozta, hogy a gazdaság kilábalása nem önfenntartó. Emiatt csak akkor jöhet majd szóba az alapkamat megemelése, amikor a munkaerőpiacon is látszanak már a tartós kilábalás (azaz a nettó új munkahelyek létrejöttének) jelei. Az Egyesült Államok gazdasága idén átlagosan 2,8%-kal bővülhet a negyedéveket tekintve.
Nem beszélhetünk viszont egyszeri, kiugróan jó teljesítményről Kína esetében, ahol a gazdaság a tavalyi negyedik negyedévben már 10,7%-on ”pörgött”. Sőt a központi kormányzat már inkább hűteni kezdte a gazdaságot. A világ jelenleg harmadik legnagyobb gazdasága így is 9,6%-kal nőhet idén, mivel a kínai export mellett a belső fogyasztás is egyre nagyobb szerepet kap a kínai növekedési modellben. Az eurózóna ezzel szemben visszafogott módon, 0,7-1,4% körüli mértékben nőhet az idei négy negyedév során. Azaz leszögezhető, hogy azok az országok, régiók, ahol a fiskális politika megengedhette a gazdaság intenzív támogatását, ott a recesszióból sikerült gyorsan kilépni. Ezzel szemben az eurózónát és Európát általában a növekvő államadósság miatti megszorító politika jellemezte az elmúlt időszakban és várhatóan ez fenn is marad.
Magyarország
Hazánkban a gazdaság növekedése várhatóan az idei második félévben indulhat ismét el, míg az első félév a recesszió mértékének lassú csökkenése jegyében telhet. A válság mélypontján 7,5%-kal visszaeső gazdaság alulteljesítését a belső kereslet gyengesége, illetve a 2006-ban indult államháztartás rendbe tételét célzó intézkedések okozták. Előbbit a magyarországi deviza alapú hitelezés befagyása, illetve a munkaerőpiaci bizonytalanságok generálták. Utóbbi esetében pedig azt kell látni, hogy a GDP 5%-ának megfelelő kiigazítást hajtott végre a kormányzat. A nemzetközi előrejelzések szerint a gazdaság 2010-ben stagnálás körüli teljesítményt mutathat fel összességében. A gyengélkedő lakossági fogyasztás hatásait az export és az ipar teljesítménye kompenzálhatja egyértelműen. Az export esetében kedvező jel hazánk számára, hogy a magyar kivitel fő felvevőpiacának számító német gazdaság az eurózóna átlagánál valamivel gyorsabb ütemben (+1,6%) nőhet idén, ami fokozódó keresletet jelent a magyar exportcikkek számára.
Magyar tőke- és pénzpiac
Alapkamat
A március 29-i kamatdöntéssel az Equilor véleménye szerint még nem fullad ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mozgástere, hogy tovább vágja a kéthetes repo kamatlábat. Bár az elemzői várakozások a megszokotthoz képest nagyobb szórást mutatnak, a piacon megint felbukkantak a radikális várakozások.
Az Equilor úgy látja, hogy az MNB óvatos marad, és összességében nem mer 50 bázispontnál nagyobb vágást végrehajtani az év hátralévő részében, vagyis 5,25%-on, esetleg 5,00%-on látjuk a ciklus alját 2010-ben. Az persze nyitott kérdés, hogy ezt milyen ütemben hajtja végre a monetáris tanács.
Az Equilor alapvetően két lehetséges forgatókönyvvel számol:
1. Az egyedüli bizonytalanságot a negyedév során az áprilisi választások jelenthetik, de mivel nyár végéig nincs esély arra, hogy meg lehessen fogalmazni a várakozásokat a felálló kormány programjának hatásáról, elképzelhető, hogy a kiváró pozíció mellett érvelők kapnak hátszelet a monetáris tanácsban. Vagyis ez esetben a negyedév alatt végig szünetelhet a kamatcsökkentés, és majd a nyártól kezdődően, főleg az ősszel folytatódna 25 bázispontos lépésekben.
2. Pozitív forgatókönyv esetén a jegybank még kihasználhatja az utolsó leheletnyi időt a választások előtt, és mielőtt az eredmények átmenetileg felkavarnák az állóvizet, még áprilisban is vághat 25 bázispontot, majd a kivárást inkább a nyárra halasztja.
A jegybanknak - amely bár korábbi jegyzőkönyveiben rendre óvatosan fogalmazott, és az enyhítési ciklus végéről beszélt - a kockázati szintek mostani alakulása azt jelzi, hogy nincs komolyabb oka az aggodalomra. A piac 50 bázispontos vágást áraz, ami jól látszik az állampapírpiaci hozamgörbe rövid végén (5.15% körül mozognak a DKJ referencia hozamok március végén), de az inflációs várakozásokat jobban követő 10 éves papír hozama is 7% alá (26 havi mélybe) került március végén. Ráadásul a magyar szuverén adósságkockázatra köthető csereügyelet (CDS) ára is jelentősen süllyed, 180 bázispont körül mozog hetek óta, ami a hazai kockázati szintek pozitív alakulását jelzi.
Infláció és forint
Nem áraznak inflációs nyomást sem a piaci szereplők, de az MNB is az infláció további süllyedésére számít az év második felétől, ahogy a nyári hónapokra kifut a tavalyi ÁFA és jövedéki adó emelés hatása, és a bázisból való kiesés miatt már meredekebb pályán csökken az infláció. Így 2010 közepétől teljesíthetőnek véljük az MNB 3%-os inflációs célját.
Az Equilor szerint a legfontosabb érv a további kamatvágásra az erős forint lehet, amelynek árfolyama visszatért a Lehman Brothers bedőlése előtti 265-ös váltóárhoz az euróval szemben, és a magas magyar hozamfelárak miatt továbbra is vonzó befektetésnek számít az eszköz. Ezért a jegybank akár már aggodalommal is figyelheti a hazai fizetőeszköz árfolyamának alakulását, amely gyengíti a növekedést egyelőre egyedül generáló exportot, érvet szolgáltatva a bátrabb vágásokra.
EUR/HUF keresztárfolyam
A piac többségét meglepte a magyar fizetőeszköz első negyedévben mutatott lendülete, amellyel közel másfél éves rekord szintre tudott erősödni. Amellett, hogy a nemzetközi hangulat pozitív hullámait a lehető legjobban lovagolta meg a forint, természetesen az is sokat segített, hogy az államcsőd veszélyébe sodródott országok közül már pozitív példákon keresztül emelik ki, az alig egy évvel ezelőtt hasonló cipőben járó országunkat.
Emellett a folyamatos kamatcsökkentések ellenére maradt még kamatelőnyünk a térség országaival szemben, ami az Equilor mostani várakozása szerint nem csökken majd jelentősen tovább. Mindezek következtében kevés olyan ok sorolható fel, amely a forint jelentős gyengülésének esélyét mutatná a közeljövőre nézve.
Az áprilisi országgyűlési választások bizonytalansága lehet egy ilyen tényező, de egyre inkább úgy tűnik, hogy különösen a külföldi befektetők szemszögéből nézve, nincs igazi bizonytalanság. A győzelemre esélyes párt elsősége nehezen megkérdőjelezhető, a további arányok megoszlása viszont jelen helyzetben nem lesz kimutatható hatással az ország megítélésére.
Az egyetlen igazi veszély az optimista forgatókönyv megvalósulására, ha az általános nemzetközi hangulatban látványos fordulat áll be, de most erre is kevesebb esélyt látunk. Az Equilor összességében a forint stabilitására és 255 – 270 EUR/HUF közötti mozgására számít a második negyedévben.
Magyar részvénypiac
A magyar tőkepiaci befektetések kockázati megítélése az elmúlt hónapokban, párhuzamban a világ egyéb feltörekvő piacain lejátszódó folyamatokkal, jelentősen javult. Erre utal, hogy a magyar állampapírpiacon a kockázatmentes hozamok lényegében folyamatosan csökkenek, ahogy a piaci szereplők beárazzák a további kamatvágásokat illetve az inflációs pálya csökkenését a második félévtől kezdődően. A befektetői szentiment javulása még inkább tetten érhető a magyar részvénypiacon, hozzátéve, hogy a BUX index emelkedését szinte kizárólag az OTP papírok piacán látott rali generálta.
Ha csak az idei teljesítményt nézzük, a BUX közel 16%-kal van a 2009. december végi szintje fölött, míg ugyanez az érték az OTP esetében 31%. Az Equilor szerint az OTP ilyen szintű felülteljesítése a második negyedévben a visszájára fordulhat, ami szükségszerűen magával rántja a magyar részvénypiacot is. Ez azért lehetséges, mert az OTP önmagában, átlagosan a BÉT forgalmának 70%-át adja, míg a BUX indexen belül 33% körüli súllyal bír.
Az Equilor összességében konszolidálódó, enyhén lefelé ”csúszó” magyar részvénypiacot prognosztizál a második negyedévre.
Javaslat: Felülsúlyozás
Az év ezen szakaszában a Magyar Telekom (MTEL) piacára jellemző ”osztalékrali” minden bizonnyal áprilisban további komoly felhajtó erőt ad majd az árfolyamnak. Ezen várakozásunkat egyértelműen a szektor- és ország szinten is magasnak számító osztalékhozamra alapozzuk. Az árfolyamszinttől függően (az elemzés készítésének időpontjában 785 Ft) 9-10% körüli osztalékhozam különösen attraktív, ha figyelembe vesszük, hogy a kockázatmentes 10 éves magyar államkötvény hozamszintje fokozatosan csökkenőben van, így pedig az MTEL hozamelőnye stabilnak látszik. Ráadásul amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy amíg az államkötvényeken elért hozamot 20%-os árfolyam nyereségadó terheli, addig a telekom papír osztaléka után csak 10%-os adót kell leróni.
Az Equilor szerint a 74 forintos részvényenkénti osztalék (DPS) a következő években is tartható marad, tekintve, hogy a társaság által kiemelten kezelt eladósodottsági szint a megcélzott tartomány alsó széléhez áll közelebb. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy az osztalékfizetés szempontjából fontos rizikófaktor, hogy az osztalékszelvény levágását követően az MTEL árfolyama a DPS mértékének közel 94%-ával esik vissza átlagosan az elmúlt éveket alapul véve. Ráadásul a legutóbbi négy évben kétszer is előfordult, hogy az árfolyam nem érte még el azt a szintet, ahol az osztalékszelvény levágása előtt tartózkodott. Az osztalék reményében utoljára 2010. április 27-én juthatnak hozzá a befektetők a részvényhez.
Ami az árfolyam visszaeséséből fakadó hátrányt kompenzálhatja némileg, hogy az MTEL vezetése várhatóan megkapja a felhatalmazást az április 7-i közgyűléstől mintegy 104 millió darab Magyar Telekom törzsrészvény vásárlására, amely növeli a részvényesi javadalmazási politika eszköztárát. A magyar gazdaság 2010-ben várható stagnálás körüli teljesítménye ugyanakkor mérsékeli a társaság árbevétel-termelő képességét. Az e tényezők körüli aggodalmak, illetve a jogi és peres eljárások körüli bizonytalanságok továbbra is nyomás alatt tartják majd a papír árfolyamát.
Pozitív irányú árfolyamkilengést okozhat ugyanakkor az a március közepi bejelentés, mely szerint a telekommunikációs cég belép a magyar kiskereskedelmi villamosenergia- és földgázpiacra. Kísérleti jelleggel a második negyedévtől indítja be a társaság a villamosenergia- és földgázpiaci szolgáltatást, míg a tevékenység további folytatásáról a második félévben dönt a vezetés. Ennek ellenére a befektetők értékelhetik a Magyar Telekom azon aspektusát, hogy a cég néhány éven belül egy régiós szinten is unikális közszolgáltatói státuszra tehet szert, melynek keretében ügyfeleinek egyszerre nyújthat TV-, internet-, telefon- és energiapiaci szolgáltatásokat.
Az Equilor szerint a fogyasztók egyre jobban megkedvelik a közeljövőben a csomag-jellegű szolgáltatásokat, ami miatt a vállalat energiapiaci belépéséről várhatóan pozitív vezetői döntés születik.
Az Equilor szerint április után előtérbe kerülhetnek a gyenge gazdasági fundamentumok miatt csökkenő árbevétel körüli aggodalmak, azonban ezt ellensúlyozni lesz képes az a tény, hogy az MNB várhatóan (április végén is) tovább csökkenti az alapkamatot, ami a komparatív állampapírpiaci hozamokhoz képesti megítélést folyamatosan javítja majd a második negyedévben.
Javaslat: Alulsúlyozás
A várakozásokat felülmúló tavalyi negyedik negyedéves profit megismétlése nehéz lesz a Richter Gedeon esetében, ugyanis azt főleg egyszeri tételek dobták meg: így a Forest-től kapott kutatási ellentételezés, amit a piaci elemzők 2 milliárd forintra taksáltak az első negyedévi kifizetés alapján, azonban a pontos szám egyelőre nem ismert. A cég nettó profitját segítette a gyógyszergazdaságossági törvényben előírt 12%-os adófizetési kötelezettség 20%-os visszatérítése. E nélkül az üzemi és a nettó profit is a vártnak megfelelő lett volna.
A pénzügyi soron segítette a Richter bevételeit a forint gyengülése – főleg az orosz és az amerikai piacon – viszont az utóbbi hetekben megfordult a folyamat, a második negyedév során is inkább már a 265 forint körüli euró váltóárra számítunk. A 270-es szint alatti árfolyam viszont nem tesz jót a versenyképességnek, ahogy arra a Richter vezérigazgatója is felhívta a figyelmet. A társaság készpénzállományának közel felét euróban tartja, az állomány – készpénz és értékpapír – 118 milliárd forintot tett ki 2009 végén.
A bevétel szerkezete kedvezően alakult 2009 végén, amit főleg az exportpiaci eladások húztak, ahol ráadásul az átlagosnál magasabb nyereségtartalmú termékeket értékesít a társaság. Ilyen a Teva-Barral közösen fejlesztett Plan B One Step fogamzásgátlója, ami az egyéb nőgyógyászati termékcsoporttal a Richter amerikai forgalmának 92%-át teszi ki. De a rubel stabilizációjára jól reagáltak az árbevétel 22%-át adó orosz eladások – igaz itt az alacsony bázis miatt is nagy, 21%-os volt a megugrás, míg Ukrajna továbbra is bizonytalan maradt, jól teljesített viszont a román piac.
A nyugat-európai piacon – egyik fő exportpiaca a Richternek – ráadásul akvizíciók nyomán élesedik a generikus verseny. Költségoldalon szigorú gazdálkodás folyik a Richternél, 4%-os létszámleépítést hajtott végre év végére a társaság és alacsony szinten maradt a K+F kiadás is. De utóbbi soron már több a kockázat a következő negyedévekben, ugyanis a Richter a fokozódó versenyre a termékportfóliójának javításával – új termékek akvizíciójával – tervez válaszolni, valamint európai partnert keres az RGH-188 saját fejlesztésű termék értékesítéséhez, és a fejlesztésekben is partnerek után kutat. (A cég egyébként az általa megjelölt generikus termékek közös fejlesztéséről írt alá március végén egy együttműködési megállapodást az indiai Astron Research-el.)
Viszont az eredményre a megugró K+F kiadás kockázati tényezőként jelentkezhet, ugyanis a molekula fejlesztése újabb, az eddiginél jóval költségesebb és kockázatosabb utolsó fázisába lépett. Bár jelentős növekedéssel is kecsegtet a sikeres fejlesztés – az elemzők az RGH-118 molekula potenciális árbevételét 200 millió és 2 milliárd forint közé teszik – de statisztikai alapon az originális gyógyszerkutatások 42%-a elbukik az utolsó klinikai fázisban, amelybe most az RGH-118 lépett.
P/E alapon a Richter némileg túlértékelt a régiós versenytársak (Egis, Krka Novo Mesto) árazásához képest, ami indokolttá tehet egy kisebb visszarendeződést, ez azonban nem lehet túlzott mértékű az Equilor által várt stabil forint miatt is.
Javaslat: Egyenlő súlyozás
Jó eséllyel folytatódhat a második negyedévben az előző negyedévben tapasztalt vételi érdeklődés a MOL részvények iránt, amit egyfelől a globális hangulat, másfelől a cég kurdisztáni kőolaj és földgáz lelőhelye körüli sztorija serkent. A nyersanyagszektor ismét kedvence lehet a befektetőknek, mivel ha lassan is, de beindul a világgazdaság motorjának számító Egyesült Államok, míg Kínában kifejezetten a túlfűtöttség jelei mutatkoznak, így – növekvő keresleti nyomás mellett – erős a kőolaj árfolyamának 80 dolláros alsó támasza 2010-re. A MOL saját számítása szerint idén 70 dollárba, míg 2012-re 90 dollárba fog kerülni egy hordó WTI olaj.
A MOL várakozásai szerint erősödni fog a forint a dollárral szemben, így a makrogazdasági feltételekből a cég saját EBITDA várakozása jelentősen a piaci-konszenzus felett van, 2012-re 4,1 milliárd dollárt várnak (több mint kétszeresét a tavalyi 1,9 milliárdnak). A piaci konszenzus 3,1 milliárdot jelez.
A következő két évben 6.2 milliárd dollárnak megfelelő összeget kíván a normál működéshez szükséges beruházásokra költeni az olajcég, ezt teljes mértékben saját cash flowból tervezi finanszírozni, ami nem csoda, hiszen magas az adósságállománya. Előrejelzések szerint ebben nem várható nagy változás az idén, az eladósodottsági mutató a tavalyi 33,2%-os szint körül marad. Ezért nem is tervez az idén semmilyen jelentősebb akvizíciót a MOL. Kockázatot jelent viszont az árazásban látható különbség a régiós versenytársakkal szemben. 21 körüli P/E mutatója jócskán meghaladja az szektortárs cégek átlagát (13,3-as P/E)
Ígéretes olajmezőn (Akri-Bijeel) kezdett kutatást a MOL tulajdonában lévő Kalegran, koncesszióban a kurd állami Gulf Keystone-nal. A fúrás során a tervezett 4.330 méteres talpmélység elérése előtt 3.800 méternél találtak kőolaj és földgáz egyveleget, amelyek együttes felhozatala csökkenti a kitermelési költségeket. Az eddigi mérés alapján 18-as API minőségű, tehát meglehetősen nehéz olajat rejt a Jura kori réteg, emellett 933 ezer köbláb napi kitermelésre alkalmas földgázt.
Az Akri-Bijeel mező az előzetes becslések szerint 1 milliárd hordónyi olajegyenértékű energiahordozót rejt, míg a szomszédos Shaikan blokk alatt 3 milliárd hordó nyugszik (a MOL-nak itt 20%-os a részesedése, míg a kurd államé 80%). A két kurdisztáni blokkból nyert nyersanyag 2,3%-kal is megdobhatja a MOL kitermelését a következő években: a társaság 2012 és 2015 között 4-5%-os növekedést szeretne elérni.
Javaslat: Alulsúlyozás
Az alapvetően stagnálás közeli teljesítményt felmutató magyar gazdaság, illetve a 2010. március 1-én életbe lépő új törvények (amelyek a hitel arányában magasabb önerőt követelnek meg a hitelfelvevőtől) nyomás alatt tarthatják az OTP magyarországi tevékenységének teljesítményét.
Ennek ellenére az OTP magyarországi üzletága 2010-ben is hozhatja, sőt várhatóan felülteljesíti a 2009-es 178 milliárd forintos nettó eredményt, megjegyezve, hogy a várt újabb kamatcsökkentések az MNB részéről várhatóan csökkentik a nettó kamatmarzs mértékét, ugyanakkor elvben élénkíthetik a forint alapú hitelfelvételi kedvet. Emiatt is a magyarországi tevékenység marad az OTP csoport profitvezére. Ez persze kevésbé az OTP hazai tevékenységének dicsérete, sokkal inkább a külföldi leánybankok teljesítményének kritikája. Ez a legtöbb leánybank esetében egyértelműen összefügg a céltartalékolás megnövekedésével.
Ukrajna, Szerbia és Szlovákia azonban ebben a tekintetben kivétel. Ezekben az országokban ugyanis a működési eredmény önmagában is gyenge, (a három leánybank együttes vesztesége 2009-ben 59,3 milliárd forinttal csökkentette az OTP csoport profitját, amiből az ukrán leány egymaga 43,7 milliárd forintot adott) ráadásul a nem teljesítő hitelek részaránya a teljes hitelportfolión belül ezekben az országokban sorrendben 22,3%, 33,7% és 8,9%.
Az idei év eredményét tehát döntően az befolyásolja majd, hogy miként teljesít a három ”mostoha” leánybank és ez milyen mértékű céltartalékolást követel meg a banktól. Tovább nehezíti az előrejelzések kialakítását az is, hogy a menedzsment a kockázati költségek körüli bizonytalanságok miatt nem tesz közzé eredménytervet a 2010-es üzleti évre. Érdekes bejelentés, egyben a bank vezetésének jövőképére vonatkozóan is árulkodó, hogy az OTP 2010-ben akvizíciókat is végrehajtana főként a román, szlovák, szerb és horvát piacokon, sőt egy ázsiai ország is megjelent már a kommunikációban.
A bank 2010-ben 5%-os konszolidált hitelportfolió növekedésre és a betétállomány 5% alatti mértékű növekedésére számít, miközben 2009-ben a hitelek összértéke 2%-kal csökkent, a csoportszintű betétállomány viszont 8%-kal nőtt. Mindebből az következik, hogy a tavaly a konszolidált árbevétel 75%-át adó nettó kamatbevétel idén jelentősen nőhet. Különösen érdekes, hogy az OTP a márciusi rali eredményeként is hasonló értékeltségi szinteken van a második negyedév elején, mint a régiós szektortársak, amelyek az árfolyammozgást tekintve nem tudták tartani a tempót az OTP-vel.
A momentum ugyanakkor kitarthat még a negyedév első részében, vagyis folytatódhat az emelkedés április elején, megjegyezve, hogy 7.250 forintnál komolyabb ellenállás húzódik, amely körül konszolidálhat, illetve innen eshet vissza az árfolyam a második negyedév nagy részében.
Makroadatok
2009-et megelőzően egy átlagos nemzetközi befektetőt alapvetően mindössze két magyar makroadattal lehetett ”tűzbe hozni”, ha magyar tőkepiaci befektetésekkel rendelkezett. Ezek a mindenkori gazdasági teljesítményt mutató GDP adat, illetve az MNB által meghatározott alapkamat alakulása voltak. 2009 végén és különösen 2010 elején azonban – a nemzetközi tendenciákhoz alkalmazkodva – felnőtt hozzájuk a költségvetési egyenleg adata is.
A piaci szereplők a mindennapokat átható államcsőd veszély kapcsán egyre érzékenyebbé váltak az államháztartás hiányát és az államadósságot érintő adatokra, hírekre és ez az Equilor szerint a továbbiakban hatványozottan igaz lesz. Azaz kiemelt figyelmet kaphatnak a következő hónapokban a költségvetés egyenlegére vonatkozó számadások a pénzügyminisztérium tolmácsolásában. Valamint az sem lesz mindegy, hogy az országgyűlési választásokat követően megalakuló kormány milyen, a büdzsét érintő intézkedéseket hoz: itt főként az állami tulajdonú közszolgáltató cégek által az elmúlt ciklusban felhalmozott adósság konszolidálása jöhet szóba, amely jelentősen megdobná a költségvetési hiányt.
Események
A magyar jegybank monetáris tanácsa a negyedév során háromszor ülésezik: április 26-án, május 31-én és június 21-én. Az ezeken az üléseken születő döntéseket az elmúlt időszakban főként az MNB kommunikációjára is alapozva, jól lehetett előrejelezni. Az azonban már korántsem egyértelmű a döntések kapcsán, hogy a kialakult kamatdöntést megelőző vita a monetáris politika jövőbeli alakulására vonatkozóan milyen kommenteket, érveket tartalmazott. Utóbbiak az MNB által a mindenkori kamatmeghatározó ülést követően néhány héten belül közzétett jegyzőkönyvből derülnek ki. A befektetők – külföldön és belföldön egyaránt – éppen ezért szorosan követik ezen jegyzőkönyvek publikálását is. Ezekre a második negyedévben április 14-én és május 19-én kerül sor.
